Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány

„Küldetésünk, hogy teljesebbé tegyük a fogyatékossággal élők életét."
"A szeretet gyógyítja az embert, azt is aki adja, azt is aki kapja."

 

    

Anitics Emese

A pályázat kiírásának kezdetén még csak álomként lebegett előttem, de szeptember óta már hivatalosan is egyetemistaként élem  a mindennapjaim, a SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar gyógypedagógus hallgatójaként. Egy kedves ismerősöm osztotta meg a közösségi oldalán a felhívást, és úgy gondoltam, miért is ne próbálnám meg. Egyrészt nagyon szeretem  a meséket, közel állnak hozzám mind a mai napig(20 és fél éve töretlen a kapcsolatunk), ezért különösen örültem. Másrészt, gyógypedagógus hallgatónak készültem, ezért úgy gondoltam, ez lehet az első lépcsőfok, amit meg kell másznom. Viszont az elképzeléseim megvalósítása már nehezebb feladat volt...Nehéz szavakba önteni a gondolatokat, nehéz a pontos, helyes kifejezéseket használni. Az elmúlt néhány hét alatt is rengeteget tanultam már az egyetemen és ez csak kamatozni fog, hisz az „Ismerj meg és fogadj el!” megpecsételte  a szakirány iránti elköteleződésem.

    Sajnos a jelenlegi társadalom nehezen képes befogadni a fogyatékkal élőket. Pedig, aki egy kicsit is közelebbi kapcsolatba kerül ezekkel a személyekkel, rájön arra, hogy mekkora érték lakozik bennük. Mindaz a boldogság, ami sokszor hiányzik a szürke hétköznapjainkból, bennük megvan, és a megértéssel, egy mosollyal, egy nagy öleléssel megfizethetjük nekik, holott megfizethetetlen érték.  Az emberek félnek a másságtól. Hogy miért? Talán mert ezek a személyek erősen rámutathatnak  a gyengeségeinkre, a hiányosságainkra. A magunk köré épített látszatvilágnak is vannak ingatag részei, amik könnyedén romba dőlhetnek ezáltal.

    Én csak egy vajdasági kis faluból származó leányzó vagyok, amatőr tollforgató, menta tea fogyasztó és profi tejbegríz készítő. Mégis, ezzel a lépésemmel, úgy érzem, már leraktam az első köveket, a meséskönyvvel pedig az egész út készen áll előttünk, hogy valami jobb felé haladjunk. Hisz nem kell az egész világot meghódítanunk, elég ha a sajátunkat újra és újra megváltjuk, és erről tanúságot is teszünk.

    Szerintem a meséknek gyógyító erejük van, engedjük hát közel magunkhoz őket, legalább ezeket a meséket .

 

 Vissza a Mese oldalra