Napos Oldal a Sérült Emberekért Alapítvány

„Küldetésünk, hogy teljesebbé tegyük a fogyatékossággal élők életét."
"A szeretet gyógyítja az embert, azt is aki adja, azt is aki kapja."

 

Ledniczky Miklós Jánosné

 

Már félévszázados életkorral, sokféle téren szerzett tapasztalattal rendelkezem. A mesék világa mindig nagyon közel állt hozzám.

Gyermekként nagyon szívesen hallgattam ezeket, aztán mikor nagyobbacska lettem, én magam is rengeteg mesekönyvet elolvastam. Mondhatjuk a mesék világa körülölelte egész életemet, hiszen amikor hosszú várakozás után nagy örömünkre megszülettek gyermekeink, akkor én is sokat meséltem anyukaként is nekik. A mesekönyvekben található csodálatos mesék mellett saját magam által megfogalmazott mesés, vidám történeteket.

Pedagógusként talán szintén meg tudtam szerettetni elég sok kis nebulómmal a meséket, amelyek közül sokat előadtunk, vagy elbáboztunk.

Aztán egyszer csak eszembe jutott, hogy mi lenne, ha ezeket a meséket leírnám, és megörökíteném a jövendő unokáimnak? Aztán egyre több mesepályázatot olvastam, beadtam a műveimet, általában sikerrel és néhány már nyomtatásban, antológiában is megjelent.

Legutóbbiak:

- Az én mesém 3. kötetben: Hogyan lett a kicsi szomorú csillagocskából a legfényesebben tündöklő csillag?

- Mesém 10. kötetben: A szeretet csodálatos erejének vára

 

Emellett verseket is írok, legújabban megismerkedtem egy számomra új, érdekes versformával, az apevával. Mostanában ehhez hasonlókat is írok egy internetes csoportban, illetve egy pályázatra.

Erről a pályázatról szintén interneten keresztül szereztem tudomást. A téma nagyon megragadott, több mesét küldtem be a pályázatra. Számomra mindig csodálatos, amikor látom, hogy a hátrányokkal küzdő emberek milyen nagy kitartásról, életörömről tesznek tanúbizonyságot a hétköznapi életük során.

A családunkban is ezt megtapasztalom napról-napra, hiszen édesapám már 86 éves, és legalább 40 éve hallássérült, most már szinte teljesen siket. Mégis oly nagy benne a szeretet, az élni akarás, tetterő vágy. Ezenkívül a rokonságban is van több mozgássérült, akiknek látom, ismerem a mindennapi küzdelmét, amely során rendkívüli erővel túljutnak. Sokszor bizonyította az ő életük számomra, hogy nem fogyatékosok, hiszen sokszor több értékkel rendelkeznek, és hatalmasabb erővel, kitartással, mint az egészséges emberek.

A mesével a célom az volt, hogy próbáljak egy olyan példát mutatni és tanulságot adni arra, hogy mire képesek a sérült, mozgássérült emberek. Peti lehet egy példakép, aki meg tudta valósítani az álmait. Ehhez azonban szüksége volt segítő, felkaroló kezekre, bátorító szavakra. Fontos tehát a közös gondolkodás, munkálkodás, a hit abban, amit valaki csinál. Legnagyobb érték pedig az életben az, ha valaki képes szeretni, és ezzel a szeretettel, kitartással, együttműködéssel minden akadályt le lehet győzni!

Ezt a saját életem során is hiszem és vallom, próbálok eszerint élni, ezt megvalósítani mind a családom körében, mind a munkahelyemen, kisebb és nagyobb közösségeimben. Örülök, hogy ezt sikerül megmutatnom a kötetben, a mesémen keresztül is az olvasók felé.

Nagyon szépen köszönöm a szép, beszédes illusztrációt és a megjelenési lehetőséget.

 

Vissza a Mese oldalra