Aludj, baba, aludjál!
Feljött már a csillag;
Aranyos kis bárány
Hazafelé ballag

Cini-cini muzsika,
táncol a kis Zsuzsika,
jobbra dül, meg balra dül,
cigánykoma hegedül.

Egér, egér, kisegér,
Van-e fogad hófehér?
Adjál nekem vasfogat,
adok neked csontfogat!

Egy – megérett a meggy.
Kettő – feneketlen teknő.
Három – majd hazavárom.
Négy – biz oda nem mégy.
Öt – leesett a köd.
Hat – hasad a pad.
Hét – dörög az ég.
Nyóc – zsíros a gombóc.
Kilenc – Kis Ferenc.
Tíz – tiszta víz.
Ha nem tiszta,
Vedd vissza!
Ott a szamár,
Megissza

A Lucának híres napja
A napot rövidre szabja.
Téli mennydörgés,
Meglesz jó termés.
Zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
János-nap ha borús,
A termés igen dús.

Katalinka, szállj el!
Jönnek a törökök;
Sós kútba tesznek,
Onnan is kivesznek;
Kerék alá tesznek;
Onnan is kivesznek;
Ihol jönnek a törökök,
Mindjárt utol érnek!

Fehér galamb szállt a házra,
Édesanyám, isten áldja!
Tudom is, hogy fáj a szíve,
De azér(t) csak isten véle!

Galamb száll a háztetőre,
Édesanyám, isten véle:
Köszönöm a nevelését,
Eddig való szívességét!

Egy,
kettő,
három,
négy,
öt,
hat,
hét,
nyolc,
kilenc,
tíz,
tíz, tíz, tiszta víz,
háromágú villa, víz.
Adjon néne vékát!
Minek azt a vékát?
Gyöngyöt mérünk véle.
Minek azt a gyöngyöt?
Kertet fonunk belőle.
Minek azt a kertet?
Virágot ültetünk beléje.

Minek azt a virágot?
Legényeknek kalapfokba,
leányoknak kebelökbe.

Kiment a ház az ablakon,
benne maradt a vénasszony,
zsúpot kötött a hátára,
úgy ballagott a vásárra.

A rókának nincs nadrágja,
mert a posztó igen drága,
ha a posztó olcsó volna,
a rókán is nadrág volna

Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom.
Kilyukadt a zsákom,
Kihullott a mákom.
Aki szánja károm,
Szedje össze mákom

Tente, baba, tente,
a szemedet hunyd be,
aludj, ringó-bingó,
pici rózsabimbó.
Alszik az ibolya,
csicsija, bubuja.

Gyepen mentem, gyepen jöttem,
aranygyűrűm elvesztettem.
Hold meglátta, Napnak adta,
csillag az ujjába dugta.

Hova tegyem a sapkát,
hogy megleljem reggel,
reggel,
mikor a nap felkel?
Tedd ide, tedd oda,
tedd az ágy lábára,
ott megleled reggel,
mikor a nap felkel.

Jár a baba, jár,
Mint a kis király:
Szedegeti a lábát,
Koptatja a bocskorát

Fogd meg, cica, az egeret!
Ha megfogtad, megeheted!
Huncut a macska!
Szaladj tőle, mert utolér, Mariska

Süssünk, süssünk valamit,
azt is megmondom, hogy mit:
lisztből legyen kerekes,
töltelékes, jó édes.

Sodorva, tekerve,
túróval bélelve,
csigabiga rétes,
kerekes és édes.

Török császár udvarán
minden délben dobolják,
ki felköti a kardját,
annak adja a lányát.
Szita, szita péntek,
szerelem csütörtök,
dobszerda.

Nyuszi fülét hegyezi,

a bajuszát pödöri,

sárgarépát ropogtat, ropp, ropp, ropp,

nagyot ugrik, hopp, hopp, hopp!

Gyí, paci, paripa,

nem messze van Kanizsa,

odaérünk délre,

libapecsenyére.

Mozgatja a fejecskéjét,

aztán a kis kezecskéjét,

hajlik jobbra, hajlik balra,

gyere baba, kezdjük újra!

Este van már,

alkonyul, nyuszifüle lekonyul,

Dorombol a kiscica,

Aludj te is kisbaba!

Még több mondóka